Az iskolai elégtelenek jelentős része nem az ötös skálán a második szintet el nem érő, gyenge feleletek vagy dolgozatok eredménye, hanem a diák hanyagsága miatt, mintegy jobb belátásra térítése érdekében alkalmazott eszköz. Jellemző indoka a házi feladat elkészítésének elmulasztása, illetve a felszerelés hiánya. Ez a gyakorlat többnyire jogsértő.

A közoktatási törvény szerint az érdemjegy a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelésére szolgál, nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint a felszerelés hiánya akkor eredményezhet szaktárgyi elégtelen érdemjegyet, ha amiatt nem tudja a diák teljesíteni az egyébként osztályozott feladatát, azaz ha például tojást festenek a gyerekek rajzórán, de Pistike nem hoz tojást, akkor az ő tojásfestés-érdemjegye elégtelen lesz (persze a jóhiszeműség azt diktálja, hogy a tanár próbáljon meg Pistikének tojást biztosítani - például a minden osztályban meglévő túlpörgő diákok tojáskészletéből, elkerülve ezzel az egyest). Ha viszont Dzsenifer otthon felejti a történelemkönyvét, azért nem kaphat elégtelen érdemjegyet történelemből, mert ez a tanár szerint súlyos kihágás.

A házi feladat esetében az oktatási jogok biztosa a tanári autonómiára hivatkozva jelentősen szabadnak tekinti a pedagógus általi értékelés lehetőségét, az iskolának szabályzatban kell a szempontokat megfogalmazni. Ugyanakkor itt is az a helyzet, hogy akkor lehet a házi feladat el nem készítéséért egyest adni a diáknak, ha a házi feladatot egyébként osztályozza a tanár, nem puszta szankcióként. Jogszerűen tehát a házi feladatra nem kizárólag elégtelen érdemjegyet lehet kapni (ha hiányzik), hanem a házi feladatokat az ötös skálán kell értékelni, és így természetesen egyest ér az el nem készített házi feladat, csakúgy, mint az otthon felejtett tojás.

A modern oktatási elvekkel nyilván nem azonosul mindenki, mégis, ha belegondolunk, hogy az a diák, amelyik egy ötös és egy négyes dolgozat mellett egy jogtalanul rárótt egyest szerez házi feladat hiánya miatt, hármas osztályzatot kaphat (átlag: 3 egész 1/3 - amennyiben az érdemjegyek azonos súllyal számítanak az osztályzatba), míg aki egy hármas és egy négyes dolgozatot írt, a 3,5-es átlagára tekintettel négyes osztályzatot is kaphat a bizonyítványban, talán belátjuk, hogy miért is tiltja a közoktatási törvény a diákok tanulmányi teljesítménnyel köszönő viszonyban sem lévő szempontok alapján történő földbe döngölését. Persze szerintem is jó, ha a diák elkészíti a házi feladatot és magával viszi a kifestendő tojást, de jogszerűtlen eszközök nem alkalmazhatók ennek elérésére.

Jobb, ha ezt a tanárok figyelembe veszik, mielőtt sok diák elolvassa ezt a bejegyzést...